Mennyi az annyi? avagy egy MV költségei

Pár hónappal ezelőtt volt egy cikkem a legdrágább K-Pop videoklipekről, amikor kaptam pár olyan kommentet, hogy az elsők, azért lettek az elsők, mert hype bandákról volt szó. Már azelőtt a cikk előtt találtam egy oldalt, ahol összeszedték, hogy mi kerül annyiba egy-egy videoklipen, ami nem annak köszönhető, hogy az adott banda népszerű-e vagy sem (a banda népszerűsége maximum az MV népszerűségét fogja befolyásolni, nem pedig a videoklip költségeit dobja meg). Szóval, most nézzük is, hogy mennyi az az annyi? Nézzük is

A személyzet költségei

Az első és legfontosabb a személyzet, hiszen nélkülük hiába lennének idolok, hogyha nincsenek, olyan háttérszemélyek, akik megalkotják a videoklipeket. Nézzük is, kik ők:

Rendező ~ Az a kreatív személy, aki aki felügyeli az összes kreatív elemet és az azokhoz kapcsolódó döntéseket.

Rendező helyettes ~ Általában ő felelős az ütemtervekért, ügyelve arra, hogy a forgatás időben véget érjen, ne húzódjon el. A nagyon nagy hajtás miatt, akár több ember is lehet a rendező asszisztense, ezzel csapatot alkotva. Magyarán, ha bármilyen ok miatt is csúsznak a dolgok, ő/ők tehető(k) feleőssé érte.

Producer ~ Ahogy a filmeknél is a videoklipeknél is kell producer, aki a rendező fejéből kipattant dolgokat ténylegesen megvalósítsa. 

Produkciós tervező ~ A videoklip megjelenésért felelős, főleg akkor kifejezetten fontos a munkája, hogyha az MV zöld vászon előtt készül.

Díszletfelelős ~ A nevében is benne van, ő felügyeli a kellékeket, díszleteket, előkészíti és koordinálja azokat. A produkciós tervezővel dolgozik együtt közösen.

Öltöztető ~ Az a háttérszemély, aki azért felelős, hogy az idolok abban a ruhában legyenek, amit a jelenet megkíván. Ők segítenek az öltözködésben, ha pedig zajlik a forgatás ők igazítják meg a ruhákat.

Operatőr ~ A film képi felvételeit készíti és irányítja. Egy-egy MV-től függően több operatőr lehet és nekik lehetnek még asszisztenseik is.

Technikus ~ Többféle technikus létezik, általában ők felelnek a hangosításért, hangfalakért, ha a kamerát a földön kell mozgatni, akkor a síneket hozzá ők szerelik össze, vagy az állványokat stb... 

Állvány kezelő ~ Bizony, vannak olyan MV-k, ahol darukról/állványokról filmeznek, amihez külön kezelő személyzet kell. Általában a táncos részeknél szokták ezt alkalmazni.

Drónkezelő ~ Ha sok ember van egy-egy helyen, akkor a daruról vagy állványról való filmezés nem éppen a legjobb ötlet, már csak a fokozottabb balesetveszély miatt is. Ekkor jönnek képbe a drónok, amiket szintén kezelni kell. A drónok alkalmazása nem olyan rég kezdődött el, viszonylag új technika, ezért jóval drágább, mint egy sima állvány.

Steadicam operátor ~ Akciójeleneteknél szükség van egy stabilizáló rendszerre, amit a kézi kamerára rögzítenek, ezeknek az operátoroknak ez a feladata, hogy a legjobb tudásuk szerint, ezzel a rendszerrel felvegyenek egy-egy akció- vagy gyorsabb jelenetet.

Mikrofon operátor ~ Igen, hülyén hangzik, de szükség van rájuk. Mindenki látott szerintem TV-ben operátort, akinek a fején fülhallgató van, ami hozzá van csatlakoztatva egy kézi, hordozható mikrofonhoz, akkor szokták őket alkalmazni, ha egy idol-t közelről kell venni és párbeszéd zajlik. Egy mezei, ruhára rögzíthető mikrofon csúnyán nézne ki az ilyen jeleneteknél, így hát ilyen operátorra is szükség van.

Elektronikáért felelős szakember ~ Áram nélkül semmi sem működik, így kell valaki, aki ezt megcsinálja, vagy éppen azért felel, hogy a balesetek elkerülhetőek legyenek, vagy ha valami elromlik, egyből megtudja csinálni.

Stylest ~ Azok a személyek, akik a hajért és sminkért felelősek, egy-egy klip forgatáson vagy egy tucat ilyen ember van.

Jelmeztervező ~ Azt hihettük volna, hogy ez a stylest feladata, de nem külön személy van a ruhák előkészítésére, összeállítására és beszerzésére. Nem mellesleg a ruhákhoz az anyagokat vagy meg kell venni és elkészíttetni, vagy pedig a kész ruhát kell megvenni és általában a luxus márkákig meg sem állnak.

Digitális képtechnikus ~ Amikor lezajlott már a forgatás átadják a filmet a képtechnikusoknak, akik életre keltik a videoklipeket. Ide tartoznak az utómunkálatok, mint a CGI elkészítése, vágás, összeillesztés, effektusok elkészítése, a hangszabályozás stb...

Helyszín

Sokan a helyszínről megfeledkeznek, amikor egy-egy videoklip költségei szóba kerülnek. A réten, erdőn kívül nem sok ingyenes forgatási helyszín van, sőt lehet, még ezekért is fizetni kell. Egy MV forgatásáért helyszíneket zárnak le vagy bérelnek ki, ami pénzbe kerül. A bérleti díj megegyezés alapján zajlik, míg, ha egy közterületet zárnak le egy forgatás miatt, annak a díját a helyi önkormányzat szabályozza. Ilyenkor pedig szóba kerülnek a rendőri díjak is, hiszen nekik van csak joguk egy-egy helyszínt lezárni. 

Díszlet vs. CGI

Azt hiszem ezt magyarázni sem kell egy-egy díszlet nagyon látványos lehet, de egy jól megszerkesztett CGI technikával készült videoklip egy mestermű, ami nem olcsó. Mind a díszlet sok pénzbe kerül, de a CGI még többe, hiszen konkrét számítógépes programmal csinálják meg a "díszletet", egy zöld dobozt/vásznat keltenek életre. Emellett, ehhez még külön szakemberek is kellenek.

Logisztika/utazás

Ez még a helyszínhez kapcsolódik valamilyen szinten, de elmondhatjuk, hogy egy videoklip nemcsak Dél-Koreában készülhet, hanem bizony külföldön is. Gondoljunk csak a Magyarországon készített videoklipekre, mint Minhyun "Universe", a Teen Top "Missing" vagy a Davichi "Sorry, I'm Happy" című MV-jére. Ilyenkor pedig nemcsak az idolok utaznak, hanem a staff tagjai is, akiket el kell pluszban szállásolni, az étkezésüket biztosítani, a helyi bérleti díjakat fizetni és így tovább, ezek mind többlet kiadások. 

Utómunkálatok

Ismét egy csomó pénzt igénybe vevő dolog, hiszen az utómunkálatokat általában más szakemberek végzik, ekkor kerül megvágásra a felvett film, kerülnek rá az effektek a videókra és minél több a vágás, annál hosszabb egy videoklipet megszerkeszteni példa legyen most a T-ARA "Sugar Free" címá MV-je, összesen 671 vágásba került, mire olyan lett a videoklip, amit eredetileg elterveztek. A vágók mellett vannak olyan szakemberek, akik a színezésért felelnek, ők játszanak a színekkel és az ehhez kapcsolódó effektekkel. Ezek után jönnek azok az emberek, akik értenek a vizuális effektekhez, vagyis a CGI-hoz. Ha pedig kész a videoklip, megvan vágva, szerkesztve jöhetnek a hangmérnökök csak ezután lesz hozzá igazítva a dal a kliphez. Ha ez nem volna még elég nem beszéltünk még olyan dolgokról, mint a promóció, a mini videók elkészítése, amiket "teaser"-nek nevezünk, vagy a fotózásokról és egyéb promóciókról. Szóval, ha egy alacsony költségvetésű videoklipet látsz már az is rengeteg pénzben van.

Honnan a pénz?

Egyes, nagyobb vállalatok, mint az SM, JYP, BigHit vagy a YG (igen, még nagy vállalatnak számít a YG a botrányok ellenére, habár nincs benne a Big3-ban már, viszont a BigHit még mindig csak egy lábon áll) kitudják maguknak termelni a költségeiket, viszont nekik is vannak szponzoraik. Ezzel szemben a kisebb vállalatok a szponzorokból élnek a videoklipekben elvannak rejtve egy-egy márka logója, vagy szerepel a klipben mobiltelefonos vagy számítógépes játék, ami burkolt reklám, az autók (amik, amúgy béreltek), a szponzori díjból pedig már majdnem egy videoklip fele kijön. A játék- és autóipari vállalatok pedig imádják a K-Pop-ot, hiszen könnyen eljut sok emberhez ezáltal a márkájuk, konkrétan a zeneiparba bele fektetnek, önmagában valószínűleg nem is működne a dolog. Konkrét MV-k jönnek létre üdítőitalok, telefonok, játékok, ruhák stb... népszerűsítésére, amit már viszont a szponzor fizet, hiszen reklám költségnek eltudják számolni.