Nem titok, hogy egy kisebb célként tűztük ki a Sotus népszerűsítését, ami idén decemberben fog megjelenni a Művelt Nép Könyvkiadó jóvoltából. Igazság szerint nem sok mindent tudtunk a könyvről, a sorozatról meg pláne nem, viszont nyitottak voltunk arra, hogy elsőnek megismerjük a sorozatot és egy bővebb, kidolgozott cikket hozzunk el nektek a témában. Fontos megjegyeznem, hogy a regény volt előbb, 12 évre rá lett sorozat belőle, így természetes, hogy valamilyen szinten mást kaptunk a sorozat által, de úgy gondolom, hogy megéri esélyt adni mindkettőnek. Főleg a könyvnek, hiszen ahogy írtam az volt előbb. Egy olyan cikket hoztunk el nektek a főadminnal közösen, mely kitér a könyvre, a sorozatra, hozz érdekességeket mindkettővel, valamint a magyar megjelenéssel , sőt még a sorozat főszereplőivel kapcsolatban is. Bízunk benne, hogy elnyeri majd a tetszéseteket az irományunk és felkelti az érdeklődéseteket a könyv és a sorozat iránt.
 |
| A magyar borító. |
A könyv magyar megjelénéséről:
Eredeti cím: SOTUS ~ พี่ว้ากตัวร้ายกับนายปีหนึ่ง
Magyar cím: Sotus - Igaz szerelmünk története
Író: BitterSweet
Kiadó: Nabu Publishing
Magyar kiadó: Művelt Nép Könyvkiadó
Oldalak: 400 /magyar kiadás/, 432 /thai kiadás/
Kiadás éve: 2004.
Magyar kiadás éve: 2020.
Ára: 3 080 Forint /előrendelős ár/, 3 850 Forint /teljes ár/
Előrendelhető: Libri.hu
Történet:
""Nem tudom, mikor történt. Nem tudom, hogy történt. Pasi vagy, ahogy én is. De egyszerűen nem tudok mit kezdeni az irántad fellobbanó érzéseimmel."
A SOTUS egyetemi rendszer. Lényege, hogy a harmadikos hallgatók "mentor" szerepet vállalnak az elsősök felett, de nem éppen a megszokott módon... Arthit a harmadéves "kiképző csapat" kőkemény vezetője, akinek az utasításait mindenki szó nélkül végrehajtja, egyetlen kivétellel. A 0062 -es azonosítószámú gólya, Kongpob nemcsak kiáll elsőéves társaiért, de a maga pimasz, mégis bájos módján nyilvános kihívást intéz Arthit személye és tekintélye ellen.A Sotus minden idők egyik legnépszerűbb BL regénye és TV sorozata.
Nemcsak Arthit és Kongpob különlegesen alakuló kapcsolatát mutatja be, de a Sotus rendszeren keresztül az egyetemi élet hol drámai, hol szomorú, de legtöbbször felejthetetlenül szép pillanatait is."
- Thaiföldön a regény 2014. márciusában jelent meg a Nabu Publishing gondozásában.
- A thai kiadás 432 oldalas, a kínai 304, míg a vietnami 440.
- Három különböző borítóval jelent meg Thaiföldön, Kínában és Vietnamban.
- A magyar sárga borító valójában az első kötethez kapható mininovella borítója.
- A magyar borítón látható rózsaszín ital jégkockákkal Arthit kedvenc italát, a rózsaszín tejet /thai nyelven Nom yen/ ábrázolja.
- A Sotus webregényként kezdte meg útját a Dek-D nevű platformon.
- A Sotus S egészen biztosan kapott illusztrációkat a regényben.
Sotus sorozat/színész tények:
- A sorozatot a nyolcadik részt követően egy hónapos szünetre küldték. Bhumibol Adulyadejthai király elhalálozását követően egy 30 napos gyászidőszak következett be, ami miatt nem tudták a sorozatot sugározni.
- Krist (Arthit életre keltője) egy interjúban kijelentette, hogy a Sotus S lesz az utolsó BL sorozat, amiben szerepelni fog, majd egy későbbi interjúban azt nyilatkozta, hogy ha mégis vállalna BL sorozat szerepet, csak akkor vállalná el, ha Singto (Kongpobot játszó színész neve) lenne a párja.
- Krist előre figyelmeztette az édesapját, hogy meg fog csókolni egy másik férfit, tehát ne lepődjön meg ezen.
- A sorozat tényleges vége a 13. rész, ami a regény vége is egyben. A többi rész a regényhez készült melléktörténetek alapján készült el.
Érdekességeke az írónőről:
- Ploy a beceneve és már középiskolás korában tudta, hogy írni szeretne.
- A Silpakorn Egyetem (Thaiföld) irodalom szakára járt.
- Tudják a szülei, hogy BL könyveket ír. Az anyukája mindig elolvassa az írásait.
- Mielőtt neki állt volna a Sotus-nak a barátaitól próbált információt szerezni a mérnők karról, tehát a regényt egy hosszabb, három hónapos kutatómunka előzte meg.
A karakterek jellemzése a sorozat alapján:
Kongpob egy elsőéves, mérnők hallgató. Kongpob egy olyan srác, aki már-már idegesítően tökéletes: okos, sportol, magas, jóképű, képes kiállni magáért és társaiért is, valamint elképesztően gyönyörű a mosolya. Természetesen megvannak a maga saját kis hibái, amikre lesz egy kis rálátásunk a sorozat előrehaladtával, leginkább vége felé.
Arthit egy harmadéves, mérnők hallgató, aki a Sotus rendszernek köszönhetően hatalmat gyakorol az első éves diákok felett. Ismert szigorú, temperamentumos, néha már kegyetlen viselkedéséről. Viszont, ahogy telik múlik az idő lassan levedli magáról a rossz tulajdonságait és egészen más fényben fogjuk látni!
Pozitívumok a sorozat kapcsán:
Összegzés:
~~~:
Már sokadik alkalommal kezdek neki ennek a bekezdésnek, de valahogy nem jönnek szavak a számra, akarom mondani az ujjaim nem találják a megfelelő betűt. A történet igencsak a szívemhez nőtt az elmúlt egy hétben. Ahogy egyre jobban beleástam magam, ahogy az internet legsötétebb, legdugottabb pontjain keresgéltem úgy nőtt a szeretettem a történet felé. Csak akkor vettem magamat észre, miután már thai oldalakon böngésztem.
Magáról a sorozatról csak annyit tudok mondani, hogy kiemelkedő! Nem tökéletes, egyáltalán nem az, de mindenképp kiemelkedő. Mint minden sorozatnak meg vannak a maga kisebb és nagyobb hibái, de ezek a hibák nem minden esetben vonnak le a sorozat értékéből. A sorozatban lévő szimbolika az, ami igazán elvarázsolt. Ahogy jobban belegondol az ember rájön, hogy a sorozat tele van metaforákkal, szimbolikával gondoljunk csak a fogaskerékre, ami a mérnökök szívét jelképezi, és ahogy folyamatosan jelen van a sorozatban. Vagy ott van a nap-hold metafora, ami a kettejük kapcsolatára reflektál. Imádom, ahogy minden részben van valami, ami megragadja a figyelmemet. A szereplők is igazán a szívemhez nőttek, különösen Kongpob, akit az első rész után igencsak megkedveltem. Szerintem Kongpob az egyik legjobban megírt BL karakter, akivel valaha is találkoztam - tudni kell rólam, hogy rengeteg BL/yaoi mangát olvastam az elmúlt közel egy évtizedben és van egy kis összehasonlítási alapom. Hihetetlenül határozott, tudja mit akar és nem fél felvállalni magát, Arthit több alkalommal is megbántotta, összetaposta a szívét mégis ment tovább, mintha mi se történt volna. Igyekezett megoldani a kettejük között lévő konfliktust, próbált kommunikálni, felvenni kapcsolatot. Ez igazán tetszett benne.
Ugyan ez csak egy kis plusz, de nagyon tetszett, hogy a mérnők karon játszódik a történet, történetesen a párom is mérnők, ezért vicces volt számomra egy-két dolog. Ha megint találkozunk egészen biztosan elmesélem neki a fogaskerék-mérnökszív párhuzamot, kíváncsi vagyok az arcára.
Minhyun:
Nekem is pötyögni kellett volna majdnem mindenhez, de a főadmin annyira jól összeszedett mindent, hogy én csak a saját kis véleményemmel egészíteném ki a sorokat. A "Sotus - The Series" egy könnyed, szórakoztató, minimális drámával, de annál több vicces pillanattal rendelkező sorozat. Ha sok szabadideje van az embernek egy fél nap alatt meglehet nézni, de nekem ezt is sikerült több, mint egy hétig húznom, amit valamilyen szinten röstellek, hiszen ez a cikk miattam váratott eddig.
Viszont adott két főszereplő Kongpob, akit Singto Prachaya alakít. Első körben leszögezném, hogy emelem kalapom az alakítása előtt, hiszen valójában ez volt Singto első színészi munkája, amit szerintem átlagon felül teljesített, mint kezdő színész. Másod körben nekem most Kongpob-ról kell írnom, nem az őt alakító színészről. A sorozat elején oda és vissza voltam Kong-ért, ahogy kedves kollegina is. Tényleg egy olyan BL szereplőt kaptunk, aki életképes, mert ugye van, hogy ez sem sikerül egy ilyen sorozatban, aki nemcsak helyes, szívdöglesztő mosollyal rendelkezik, de kiáll magáért és másokért. Viszont, számomra a végén pont ez zavart, Arthit (róla később) szavaival élve indokolatlan hőst játszott Kong, aki tényleg mindenkin, ha neki rossz is lesz utána, akar segíteni, holott az adott szituációban lehet az xy szereplő megtudta volna oldani a kisebb-nagyobb baját egyedül is. Ennek ellenére szerethető karakter, aki bájos és pimasz, bár lehet pont ezekért a tulajdonságaiért szeret bele a másik főszereplőnk.
A tapasztaltabb színész Krist Sangpotirat alakítja Kongpob párját, Arthit-ot. Nos, ha leírnám az első benyomásom róla, az első rész után azt mondanám, hogy egy igazi seggfej, taj paraszt, aki minimum szadista és élvezi, hogy cincálhatja az elsősöket. Igazság szerint ez a 13. részre úgy hullik szét, mint valami kártya vár, de lelőném vele a poént, hogyha leírnék mindent ezzel kapcsolatban. Alapvetően egy nagyon szégyenlős, féltékeny, de jószívű karaktert rejt a kemény külső, már-már (ha a főadmin szavaival akarok élni) csajos. Viszont, míg az első részben Kong volt a szerelmem, addig az első évad végére csatlakoztam a #teamArthit-hoz. Írtam már, hogy mennyire eszméletlenül aranyos az a srác? De tényleg, ha valaki az első rész után azt mondja, hogy várjam ki a végén mekkora karakterfejlődésen megy át szerintem telibe röhögöm (egyébként Kong esetében szerintem nincs akkora fejlődés, mint Arthit-nál). Zabálni való. Valamilyen szinten én is jobban magamra ismertem Arthit-ban, hiszen hasonlóan szégyenlős, makacs vagyok, aki ráadásul akkor osztja meg kínja baját, ha már nagyon nem bírja. Ja, nem mellesleg Arthit egy címeres ökör, de erre mindenki rájön majd a sorozat alatt, hogy ezt mire értem.
Tovább haladva a többi szereplőre.... Nos, azt mondanám, hogy megvannak a tipikus karakterek itt is, hiszen vannak transzik (itt a thaiok valamiért két végletet ismernek a nagyon idegesítőeket és a nagyon cukikat, akik legalább annyira a szívéhez nő az embernek, mint a főszereplők), a lassú karakterek, akik vagy az agyuk vagy a beszédük, mozgásuk miatt lassúak, vannak a nőcsábászok, a segítő és az ellenszenves karakterek. A Sotus viszont ebben is kiemelkedik, hiszen hiába vannak sablonos karakterek, valahogy mégis egyediek. Tudott ez a sorozat valami pluszt adni a témához. A másik különlegessége az egésznek, maga az egyetemi rendszer és ahogy kialakították ezt az egészet az első és harmadévesek között, emellett a másod és negyed évesek is szerepet kapnak a történetbe, bemutatva ezzel egy komplett egyetemet.
Miután így feldicsértem a sorozatot jöjjön egy kis negatív, ami nem teljesen az, de mégis. Elsőnek egy tényleg számomra negatív dolog, ami nem más, mint a cenzúra. Valami hihetetlen idegesítő, amikor a cigit és az alkoholt kipixelezték, ennyi erővel bármit kilehetett volna, mondjuk azt a sok indirekt reklámot, amit a nézők orra alá toltak. Oké, ebben van a pénz, de tényleg nagyon sok reklámot kaptak bizonyos termékek, amiket lehet a legtöbb ember nem vesz észre, de ezt a főadminnal együtt simán kiszúrtuk. A másik negatívumnak mondható dolog az az írói túlzás. Miért csak mondható? Mert agyrémet kapsz a dologtól, ha jobban belegondolsz néhány dologba, de aztán rájössz, hogy kellett, pont ott, pont akkor, pont abban a mennyiségben, mert ha nem lett volna benne teljesen máshogy alakul minden.
Amit utoljára megszeretnék említeni az egyrészt az OST, amit imádok, tényleg annyira oda illik, fülbemászó, másrészt a sorozat alatt lévő zenék, amik tényleg oda illenek, más sorozatokkal ellentétben nem idegesítettek a zenék és nem voltak indokolatlanok. Szóval, igen. Összességében egy nagyon jó sorozatot készítettek a Sotus című könyvből, amit már alig várok, hogy megvegyek magyarul a Libriben.
 |
| Illusztráció a Sotus S című regényből. |
- Singto ragyogó, lehengerlő mosolya, ami a legridegebb szívet is képes megolvasztani
- Ost. Különösen a bevezető, amit a telefonomra is sikerült letölteni, hihetetlenül lelkesítő
- A szimbolika. Ilyen szimbólum a fogaskerék, a nap és hold vagy a jegeskávé és rózsaszín tej is. A sorozatban több apróbb szimbólum is helyett kapott, ami kellőképpen el tudja gondolkodtatni az erre fogékony nézőket.
- Hogy a sorozatban helyett kapott más szexuális orientációval bíró személy is. Gyakori hiba BL, yaoi körökben, hogy az író(nők) az összes szereplőt melegnek írják, de ebben a sorozatban volt leszbikus szereplő és egy teljesen heteró vonal is megkezdődött. Plusz transzszexuális szereplők is akadtak, s egész aranyosak lettek, nem voltak annyira eltúlozva, mint más sorozatokban.
- Maga az egyetemi rendszer, amit kiépítettek, tényleg bemutatja azt, hogy mindennek van pozitív és negatív oldala, nekem mint volt egyetemistának simán felébresztette azt az érzésem hogy hiányzik az egyetem. /Minhyun/
- A 14. rész atmoszférája. Az elején annyira magamra ismertem Arthit féltékenykedése miatt, hogy komolyan átgondoltam magamban, mi miatt kell ilyen elviselhetetlen módon viselkednem azzal az emberrel, akit elvileg szeretek. Számomra igazán tanulságos egy rész volt. /~~~/
Negatív dolgok a sorozattal kapcsolatban:
- Írói túlzások. Vegyük például azt amikor az egyik szereplő megcsinált 100 guggolást, felülést, és fekvőtámaszt, majd még 54 kört is futott a pálya körül és ezután nem lett semmilyen komolyabb baja, problémája.
- Cenzúra. Az alkoholt és a cigarettát szinte már nevetségesen módon cenzúrázta ki a sorozat.
- Ez inkább pozitív, de ide jobban illik. A sorozat rettentő additív, nézeti magát. Este elkezdtem nézni, majd hajnali három után kaptam észhez, hogy aludnom is kellene valamit (~~~).
 |
| Közös kép az irónőról és a két főszereplőről. |
~~~:
Már sokadik alkalommal kezdek neki ennek a bekezdésnek, de valahogy nem jönnek szavak a számra, akarom mondani az ujjaim nem találják a megfelelő betűt. A történet igencsak a szívemhez nőtt az elmúlt egy hétben. Ahogy egyre jobban beleástam magam, ahogy az internet legsötétebb, legdugottabb pontjain keresgéltem úgy nőtt a szeretettem a történet felé. Csak akkor vettem magamat észre, miután már thai oldalakon böngésztem.
 |
| Singto, aki Kongpob-ot alakítja |
Ugyan ez csak egy kis plusz, de nagyon tetszett, hogy a mérnők karon játszódik a történet, történetesen a párom is mérnők, ezért vicces volt számomra egy-két dolog. Ha megint találkozunk egészen biztosan elmesélem neki a fogaskerék-mérnökszív párhuzamot, kíváncsi vagyok az arcára.
Minhyun:
Nekem is pötyögni kellett volna majdnem mindenhez, de a főadmin annyira jól összeszedett mindent, hogy én csak a saját kis véleményemmel egészíteném ki a sorokat. A "Sotus - The Series" egy könnyed, szórakoztató, minimális drámával, de annál több vicces pillanattal rendelkező sorozat. Ha sok szabadideje van az embernek egy fél nap alatt meglehet nézni, de nekem ezt is sikerült több, mint egy hétig húznom, amit valamilyen szinten röstellek, hiszen ez a cikk miattam váratott eddig.
Viszont adott két főszereplő Kongpob, akit Singto Prachaya alakít. Első körben leszögezném, hogy emelem kalapom az alakítása előtt, hiszen valójában ez volt Singto első színészi munkája, amit szerintem átlagon felül teljesített, mint kezdő színész. Másod körben nekem most Kongpob-ról kell írnom, nem az őt alakító színészről. A sorozat elején oda és vissza voltam Kong-ért, ahogy kedves kollegina is. Tényleg egy olyan BL szereplőt kaptunk, aki életképes, mert ugye van, hogy ez sem sikerül egy ilyen sorozatban, aki nemcsak helyes, szívdöglesztő mosollyal rendelkezik, de kiáll magáért és másokért. Viszont, számomra a végén pont ez zavart, Arthit (róla később) szavaival élve indokolatlan hőst játszott Kong, aki tényleg mindenkin, ha neki rossz is lesz utána, akar segíteni, holott az adott szituációban lehet az xy szereplő megtudta volna oldani a kisebb-nagyobb baját egyedül is. Ennek ellenére szerethető karakter, aki bájos és pimasz, bár lehet pont ezekért a tulajdonságaiért szeret bele a másik főszereplőnk.
 |
| Krist, aki Arthit-ot alakítja |
Tovább haladva a többi szereplőre.... Nos, azt mondanám, hogy megvannak a tipikus karakterek itt is, hiszen vannak transzik (itt a thaiok valamiért két végletet ismernek a nagyon idegesítőeket és a nagyon cukikat, akik legalább annyira a szívéhez nő az embernek, mint a főszereplők), a lassú karakterek, akik vagy az agyuk vagy a beszédük, mozgásuk miatt lassúak, vannak a nőcsábászok, a segítő és az ellenszenves karakterek. A Sotus viszont ebben is kiemelkedik, hiszen hiába vannak sablonos karakterek, valahogy mégis egyediek. Tudott ez a sorozat valami pluszt adni a témához. A másik különlegessége az egésznek, maga az egyetemi rendszer és ahogy kialakították ezt az egészet az első és harmadévesek között, emellett a másod és negyed évesek is szerepet kapnak a történetbe, bemutatva ezzel egy komplett egyetemet.
Miután így feldicsértem a sorozatot jöjjön egy kis negatív, ami nem teljesen az, de mégis. Elsőnek egy tényleg számomra negatív dolog, ami nem más, mint a cenzúra. Valami hihetetlen idegesítő, amikor a cigit és az alkoholt kipixelezték, ennyi erővel bármit kilehetett volna, mondjuk azt a sok indirekt reklámot, amit a nézők orra alá toltak. Oké, ebben van a pénz, de tényleg nagyon sok reklámot kaptak bizonyos termékek, amiket lehet a legtöbb ember nem vesz észre, de ezt a főadminnal együtt simán kiszúrtuk. A másik negatívumnak mondható dolog az az írói túlzás. Miért csak mondható? Mert agyrémet kapsz a dologtól, ha jobban belegondolsz néhány dologba, de aztán rájössz, hogy kellett, pont ott, pont akkor, pont abban a mennyiségben, mert ha nem lett volna benne teljesen máshogy alakul minden.
Amit utoljára megszeretnék említeni az egyrészt az OST, amit imádok, tényleg annyira oda illik, fülbemászó, másrészt a sorozat alatt lévő zenék, amik tényleg oda illenek, más sorozatokkal ellentétben nem idegesítettek a zenék és nem voltak indokolatlanok. Szóval, igen. Összességében egy nagyon jó sorozatot készítettek a Sotus című könyvből, amit már alig várok, hogy megvegyek magyarul a Libriben.
A végére pedig a szóban forgó dal~
Regény borítók: Goodreads
A közös kép: Thairath
Egyéb információk: Goodreads, WikiDrama, Cries in Fangirl, WikiPédia, Dek-D, Libri, Thairath
A színészekhez tartozó profilos kép saját! Az érdekességeket a fyeahperaya-nak köszönhetjük! ^^
A közös kép: Thairath
Egyéb információk: Goodreads, WikiDrama, Cries in Fangirl, WikiPédia, Dek-D, Libri, Thairath
A színészekhez tartozó profilos kép saját! Az érdekességeket a fyeahperaya-nak köszönhetjük! ^^
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése