Mit kellene mondanom? Meg is érte, meg nem is. Megérte, hisz isteni finom nyalánkságokat tudtam venni, amikhez amúgy nem sok eséllyel jutottam volna hozzá. Nem érte meg, hiszen tényleg mini csomagot kaptam. Egy tíz darabos csomag, amihez kaptam két plusz cukorkát. A kávémat még nem próbáltam, azokat majd az elkövetkezendő két reggel teszem próbára, hátha sikerül valahogy túl élnem az iskola gyötrelmeit.
Az édesség kóstolóban segítségemre volt a hat éves kishúgom is, egyszerűen nem bírta ki, hogy ne avatkozzon be :D.
Most biztos sokan felvonják szemöldöküket, hogy mégis mi az a nurungaji. A nurungaji egy hagyományos koreai étel, ami magyarul sült, pirított, égetett rizst jelent. A nurungajit még ropogós állapotában fogyasztják snackként vagy forró víz hozzá adásával teaként.
A cukor íze elsősorban a pirított gabonafélékre emlékeztetett, szó szerint a Kinder Country ízvilága jutott először eszembe. Gyerekkoromban nagyon szeretem a benne lévő gabonákat, így nem csoda, hogy az egyik kedvencem lett.
A Lotte egy dél-koreai cég, amelynek székhelye Japánban és Koreában van. A Lotte 1848 júniusában Japánban jött létre a koreai üzletember Shin Kyoho jóvoltából. 1867 áprilisában pedig Koreába is eljutott a Lotte Cukrászda.
Két különböző ízesítésben is kaptam. Az első próbám az epres tejes volt…
A húgommal elfeleztem a cukrot, muszájnak érezte, hogy beleszóljon, hogy megkóstolja ő is ezeket az „egzotikus” cukorkákat.
A húgom szerint az íze leginkább ahhoz az eper ízű porhoz hasonlított, amit a tejhez hozzáöntünk, hogy epres tejet kapjunk. Amiben sok igazság van.
Szerintem: Ahogy bekaptam rögtön megcsapott egy furcsa, ismerős íz… nem tudtam, honnan volt ismerős, de ahogy egyre többet forgattam a számban rájöttem! A tejporra hasonlított!
Szerinte a kávés cukorkára hasonlított az íze, mert ő már igen, kóstolta már kávés cukorkát. :D.
Az én véleményem a következő lenne: Ez már sokkal jobban ízlett, habár nem sokban tért el ízben a két édesség. Az íze leginkább a tejszínére emlékeztetett, habár az első másodpercben a tápszer íze csapott meg, de nem volt vészes: Hamar eluralkodott a számban a tejszínes, tejszínhabos íz.
Mivel a hugi nem szereti a mentolos dolgokat, legyen az bármi nem kóstolta meg.
A képen nem jön át, de közepen van, vagyis volt egy fehér csík. Ezt muszáj volt leírnom, lejjebb fontos lesz.
Tehát az ízpróba: Első körben a szőlőcukor ugrott be. A fehér csíknak, ott közepén volt szőlőcukor íze, majd nem sokra rá jött a mentol frissítő és már jól ismert íze. Ahogy forgattak a számban a cukrot úgy váltakozott a két íz a számban.
Ha jól számolom már a hatodik cukiról írok. Ez volt mindkettőnk kedvence, isteni finom volt!
A húgom véleménye erről a finomságról röviden és tömören: Mogyis
Személyes véleményesem: Karamellizált földimogyoró íz. Mennyei kombináció, mennyei megvalósítás! Ahogy szopogattam a cukrot, úgy találkoztam néhány apró (és mennyei) mogyoró darabkával. Ebből majd még be kell szereznem!
A húgom véleménye: „Szerintem… Zöld szőlő ízű.”
Az én személyesem: Nagyon édes cukorka. Szinte már éreztem, ahogy szuvasodik a fogam, pedig épphogy csak bevettem a számba! Az íze valóban a szülőjére emlékezetet, de valahonnan ismerős volt nekem. Csak később jöttem rá, hogy lényegében olyan az íze, mint a régi üdítőporoknak. Mert igen, voltunk olyan rosszak, hogy magában ettük általános iskolás korunkban!
A húgomnak volt egy nagyon aranyos megnyilvánulása, amin én személy szerint egy jót mosolyogtam: „Kicsit az édesre emlékezetet, meg a savanyúra.”
Az én áltudományos, álkorrekt véleményem: Az első néhány pillanatban a szőlő íz uralkodott. Csodálkoztam is, hogy ez most mitől is savanyú cukor, egész kellemes íze van, de ahogy a gondolatom végére értem az egész arcom összerándult! Több kellett volna, több!
Ezt ajándékba kaptam, annak örömére, hogy megrendeltem a mini csomagot. Hát, mit ne mondjak, nagyon örültem neki, legalább többet tudtam kóstolni!
A hugi véleménye szó szerint: „Barack íz.”
Az enyém: Ahogy kinyitottam azonnal megcsapott a barack tömény illata, de ebben az esetben volt inkább szag. Nem volt nagy szám, nem igazán ízlett. Az íze leginkább az őszibarackéra emlékeztetett.
Már maga a csomagolás megér egy misét, egyszerűen nagyszerű! A hugi teljesen lázba jött Pikachut látván, nagyon meg akarta már kóstolni, alig bírta kivárni :D
Az íz semmi extra, teljes egészében átlagos.
Egyenlőre ennyi lenne. Nagyobb csomagot nem tudtam venni, sajnos diákként nincs önálló keresetem, diákmunkát vállalhatok maximum, de ebben az évben ez se fog összejönni, másik városba kell majd bejárnom a gyakorlatok miatt, se kedvem, se energiám, se hangulatom, se semmim nem lesz utána még dolgozni.
Adományokat elfogadunk, ha vagytok oly' kedvesek, hogy megszántok minket néhány száz forinttal :P
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése