Dél-Koreában az LMBTQ közösség tagjairól gyakran gondolják úgy az emberek, hogy valamilyen fogyatékosság vagy mentális betegség miatt tartoznak a közösségbe, de az erősen konzervatív egyház egyenesen bűnnek tekinti ezen emberek létezését. Az országban nincsenek diszkrimináció ellenes törvények, de a valóság teljesen mást takar (hiszen nagyon sok a visszaélés ezen fiatalok helyzetével, ami miatt egyetlen kiútnak a halált tekintik), amiről a BBC egyik riportere Laura Bicker is beszámolt, aki ebben a témában készített riportot.
Egy vállalati vacsora változtatta meg az akkor 20 éves munkavállaló Kim Wook Suk (szerk.megj.: nem ez az igazi neve, azért, hogy ne lehessen beazonosítani más nevet kapott) életét. Egy munkatársa berúgott az étteremben, az asztalra csapott, hogy mindenki rá figyeljen és elárult mindent a fiúról, majd kiütötte Kim-et. "Úgy éreztem, mintha az égből zuhantam volna le. Annyira féltem és sokkot kaptam. Senki sem számított erre" - nyilatkozta Kim. A fiatal srácot azonnal kirúgták az étteremből és az étterem tulajdonosa, aki keresztény protestáns volt, ráparancsolt, hogy azonnal távozzon az étterem közeléből. "Azt mondta, hogy a homoszexualitás bűn és hogy ez okozta az AIDS-et. Azt mondta, hogy nem akarja, hogy terjesszem a homoszexualitást a többi munkavállaló között" - mesélte a fiú. Miután távozott az étteremből az élete még rosszabbá fordult, mivel a tulajdonos fiú felkereste Kim édesanyját és kitálalt neki, hogy a fia meleg. "Amikor haza értem azt mondta, hogy hagyjam el a házat és hogy nincs szüksége olyan fiú gyerekre, mint amilyen én vagyok. Tehát kilakoltattak."
Mint sok más dél-koreai tinédzser Kim Wook Suk is évek óta titkolta és próbálta leplezni szexualitását. Protestáns anya nevelte, aki arra tanította, hogy melegnek lenni bűn és ez egyet jelent azzal, hogy ezen emberek a Pokolban fognak elégni. Félve hallgatta a lelkész prédikációját a templomban, aki szintén azt sulykolta belé, hogy melegnek lenni egyfajta betegség és hogy bűn, ami nem szokatlan egy olyan országban, ahol a népesség 20%-a a konzervatív egyházakhoz tartoznak. Annak ellenére, hogy szexualitása miatt kirúgták és hajléktalanná vált, hisz benne Kim, hogy Dél-Korea egyszer megváltozhat.
Az interjú során egy speciális, szivárvány színű póló volt rajta, ami a diszkrimináció ellenes törvény elfogadását kéri. Kim úgy véli, hogyha elfogadnák a törvényt, akkor az LMBTQ közösség tagjai számára az élet könnyebb lenne és számos fiatal életet menthetnének meg vele. Egy kérdőíves kutatás rávilágított arra, hogy a 18 év alatti, LMBTQ fiatalok 45%-a próbált meg öngyilkos lenni, míg 53%-uk próbált meg valamilyen önkárosítást csinálni. Ezek a számok rámutattak arra, hogy szüksége van ezen fiataloknak egy segélyvonalra, így létrehozták a "Chingusai" vagyis "Barátok Között" nevű vonalat. "Általában az érzéseikről beszélnek, hogy elszigetelődtek, elidegenedtek másoktól vagy hogy tehernek érzik a létezésüket" - nyilatkozta dr. Park Jae Wan, aki egy kórházban dolgozik és önkéntesként dolgozik éjszakánként a "Connecting Hearts" nevű segélyvonalnál. "Távol érzik magukat a tanáraiktól, barátaiktól vagy éppen a családtagjaiktól, mert nem értik vagy nem tudják, hogy mit jelent az LMBTQ".
Az orvos úgy véli, tartósabb megoldást kell találni a fiatalok helyzetére és ez magában foglalja az új törvényjavaslat elfogadását. "Komolyan el kell gondolkodnunk a szexuális kisebbségek helyzetéről és gondolnunk kell olyan dolgokra, amikre szükségük van" - nyilatkozta dr. Park. A homoszexualitás nem illegális Dél-Koreában és 2003 óta már nem sorolják be a "káros és obszcén" kategóriába, de hátrányos megkülönböztetésük a mai napig széles körben elterjedt. A "Koreai Társadalmi Integrációs" felmérésből kiderül, hogy a dél-koreaiak fele nem akar meleg barátot, szomszédot vagy munkatársat, ami nagyon magas arány. Az erőszaknak kitett meleg és leszbikus tinédzserek aránya szintén magas. A "Koreai Nemzeti Emberi Jogok Bizottságának" a közvélemény kutatása szerint a fiatalok 92%-a aggódott azon, hogy bármilyen gyűlöletnek vagy bűncselekménynek lesznek kitéve, csak azért, mert saját nemükhöz vonzódnak. Az interjú alanya Kim Wook Suk is megtapasztalta ezeket. Anyja megpróbálta őt "megmenteni", de féltette a családját. "Volt hogy, azokkal az emberekkel, akikkel együtt jár templomba többször is megpróbáltak elrabolni, hogy terápiára vigyenek. Volt, hogy végig kellett ülnöm ezeket a terápiákat, de volt, hogy sikerült elmenekülnöm vagy kikerülnöm őket" - nyilatkozta Kim.
Ezek után a fiatal srác gyakran a háta mögé néz, ha az utcán sétál. Egyszer késő este egyedül sétált a parkban, amikor egy férfi megkereste őt és azt mondta a homoszexualitás egy megbocsáthatatlan bűn és haza kell térnie a szüleihez, mielőtt bambuszpálcával megveri. Kim szerint az anyja bérelte fel a férfit a terápia részeként. "A diszkriminációs ellenes törvény elfogadása üzenetet küld a társadalomnak, hogy az embereket nem szabad a szexuális irányultságuk alapján eltérően kezelni. Amikor egy társadalom például elveket állít fel, az iskolák képesek lesznek reagáló intézkedéseket hozni, amikor a gyerekeket zaklatják. Jelenleg Dél-Koreában nincs intézményesített intézkedés a diszkriminatív helyzetek kezelésére" - nyilatkozta Choi Hye In ügyvéd, amikor a BBC riportere, Laura Bicker megkereste Kim történetével kapcsolatban.
A koreai LMBTQ közösség 2007 óta szorgalmazza a változásukat és a hangjuk egyre messzebb ér, de az ellenkező oldal is egyre jobban kifejezi ellenszenvét. A protestáns keresztény közösség annyira aggódik, hogy a homoszexualitást elfogadják Dél-Koreában, hogy még a busan-i "Queer Festival"-t is megtudták akadályozni, hiszen az egyház nyomására a szervezők visszamondták a programokat. A BBC-nek tett nyilatkozatuk szerint az LMBTQ emberek "etikátlanok és rendellenesek", ezért jogosnak tartják a diszkriminációjukat. Miután a busan-i fesztivált elintézték 2017 szeptemberben az Incheon-ban tartott "Queer Festival"-ra is kiment több ezer hívő, hogy a melegek jogai ellen tüntessenek. Olyan táblákat helyeztek ki, mint a "mond nemet a homoszexualitásra és igent a valódi szerelemre", illetve a fesztivál közelében, olyan szöveget vetítettek ki nagy képernyőn, hogy a melegek felelősek az AIDS terjedéséért és miattuk kell a kormánynak több milliót költeni a betegség megelőzésére és kezelésére. Egy ellentüntető nyilatkozta, hogy: "A homoszexualitás lerombolja az országot, ha ezt tesszük elfog veszni Dél-Korea." A riporternő megkérdezte az ellentüntetőket, hogy miért csinálják azt, amit, mire ezeket a válaszokat kapta:
"Mert keresztények vagyunk. Nem azért vagyunk itt, hogy másokat hibáztassunk, hanem, mert szeretjük a szomszédainkat. Nem akarjuk, hogy a Pokolra jussanak egy nem igaz szerelem miatt. Ha igazán szeretjük őket, jó hírekkel árasszuk el őket és megakadályozzuk azt, hogy Pokolra jussanak."
"Ha csak halkan mutatjuk ki Jézus Krisztus iránti szeretetünket, az nem fog működni."
"Az igaz szeretet az, hogy megakadályozzuk azt, hogy a Pokolra jussanak. Kiabálnunk kell, mert nincs időnk. Ez egy sürgető probléma."
A két "fesztivál" közötti utcán, amikor az ellentüntetők felkiáltottak két külföldi srác, szolidaritásuk jeléül megcsókolta egymást, ezzel kifejezve a támogatásukat a melegek jogai mellett.
2018-ban viszont sokkal hevesebb volt a reakciója az ellentüntetőknek, hiszen számos tüntető szaladt a békésen vonuló tömegbe és megtámadták a felvonulás résztvevőit, hogy megakadályozzák az utcán való vonulásukat. 2019-ben ezért kb. 3000 rendőrt toboroztak, hogy legalább a résztvevőket valamennyire megtudják védeni.
Úgy tűnik, hogy valamiért Dél-Korea sokkal kevésbé tolerálja az LMBTQ közösséget, mint más ázsiai országok hiszen 2018-ban legálissá vált Tajvanon a melegházasság (elsőként Ázsiában), illetve elsőként választottak meg Japánban nyíltan meleg törvényhozót, még az ellenzék is támogatta azt a felmérést, miszerint megkérdezzék a lakosságot, hogy támogatnák-e az azonos neműek házasságát, aminek az lett az eredménye, hogy a 20-60 év közötti emberek 78%-a támogatná, illetve Japán 47 prefektúrája közül Ibaraki prefektúra állt ki elsőként a melegek jogait szorgalmazó törvények mellett.
Akkor miért ilyen elutasító Dél-Korea, amikor a környező országok elfogadóak? Dél-Koreában sok a protestáns egyház, amelyek közül nem mind van az LMBTQ közösség ellen, de a java igen. Lim Borah, a szöuli Sumdol Hyangrin gyülekezet lelkésze egyike azon kevés dél-koreai protestáns egyháznak, amely elfogadja az LMBTQ emberek jogait. Úgy véli, hogy a diszkriminációellenes törvény elleni hangos ellenállás a gyülekezetek összegyűjtésének módja, miközben az egyházba járók száma csökkenni kezdett. "Az egyház ezt használja a gyülekezet egyesítésére. A történelemben láthattuk, hogy ha erős ellenséget állítottak elő az emberek, akkor összegyűltek és egyesültek az emberek mögötte. Azt hiszem, ez az oka annak, hogy a homoszexualitás iránti gyűlölet ilyen magas. vallástól függetlenül úgy gondolom, hogy a diszkriminációellenes törvénynek az alapvető emberi jogok alaptörvényévé kell válnia. Remélem, hogy hamarosan valósággá válik" - nyilatkozta Borah, akit a nézetei miatt eretneknek neveztek.
Történetünk főhőse, Kim Wook Suk még ezek ellenére is reményteli, miközben barátjával él boldog párkapcsolatban, s közösen álmodnak egy szebb jövőről, amikor a koreai társadalom elfogadja őket. Azóta beszélőviszonyban van az édesanyjával, de a beszélgetéseik korlátozottak: "Még mindig nem fogadott el azért, amilyen vagyok. Még mindig úgy gondolja, hogy tévedek, mert egy másik férfit szeretek, de már nem vitatkozok ezen édesanyámmal."
A BBC cikkének a végén volt egy érdekes videó, ami a témába illik, de nem teljesen kapcsolódik a cikkhez ez pedig a katonaság. Egy, a nevét és kilétét kérő meleg katona kitálalt a kötelező sorkatonasággal és úgy a katonasággal kapcsolatban, illetve egyike azon 18 katonának, aki perbe fogta a rendszert. Úgy gondolja, hogy ez a törvény megöli a meleg férfiakat, hiszen a katonaság kötelező minden férfinek, ez alól kivétel olyan betegség vagy baleseti sérülés, amelyek miatt kizárható a rendszerből az egyén, viszont a homoszexualitás egyenesen illegális a katonai törvények szerint. A katona elárulta, hogy rettegésben töltötte a napjait, hiszen minden lépésüket leellenőrzik, hogy mit csinálnak a telefonjaikon, kivel beszélgetnek és mit, a kiképző tiszteknek pedig joguk van arra, hogy bele is nézzenek a készülékekbe, hogy igazat mondanak-e a katonák, illetve számon kérik azt is, hogy aznap kikkel találkoztak és mit csináltak közösen. A katonaság felelősségre vonhatja azt a férfit, akinek meleg randi applikáció van a telefonján. Akit ezen rajta kapnak, akár két év börtönt is kaphatnak, illetve mentesítik a katonai szolgálat alól (nem a legszebb módon). A katona is ugyan azokról a negatívumokról számolt be, amit fentebb olvashattatok.
A koreai LMBTQ közösség 2007 óta szorgalmazza a változásukat és a hangjuk egyre messzebb ér, de az ellenkező oldal is egyre jobban kifejezi ellenszenvét. A protestáns keresztény közösség annyira aggódik, hogy a homoszexualitást elfogadják Dél-Koreában, hogy még a busan-i "Queer Festival"-t is megtudták akadályozni, hiszen az egyház nyomására a szervezők visszamondták a programokat. A BBC-nek tett nyilatkozatuk szerint az LMBTQ emberek "etikátlanok és rendellenesek", ezért jogosnak tartják a diszkriminációjukat. Miután a busan-i fesztivált elintézték 2017 szeptemberben az Incheon-ban tartott "Queer Festival"-ra is kiment több ezer hívő, hogy a melegek jogai ellen tüntessenek. Olyan táblákat helyeztek ki, mint a "mond nemet a homoszexualitásra és igent a valódi szerelemre", illetve a fesztivál közelében, olyan szöveget vetítettek ki nagy képernyőn, hogy a melegek felelősek az AIDS terjedéséért és miattuk kell a kormánynak több milliót költeni a betegség megelőzésére és kezelésére. Egy ellentüntető nyilatkozta, hogy: "A homoszexualitás lerombolja az országot, ha ezt tesszük elfog veszni Dél-Korea." A riporternő megkérdezte az ellentüntetőket, hogy miért csinálják azt, amit, mire ezeket a válaszokat kapta:
"Mert keresztények vagyunk. Nem azért vagyunk itt, hogy másokat hibáztassunk, hanem, mert szeretjük a szomszédainkat. Nem akarjuk, hogy a Pokolra jussanak egy nem igaz szerelem miatt. Ha igazán szeretjük őket, jó hírekkel árasszuk el őket és megakadályozzuk azt, hogy Pokolra jussanak."
"Ha csak halkan mutatjuk ki Jézus Krisztus iránti szeretetünket, az nem fog működni."
"Az igaz szeretet az, hogy megakadályozzuk azt, hogy a Pokolra jussanak. Kiabálnunk kell, mert nincs időnk. Ez egy sürgető probléma."
A két "fesztivál" közötti utcán, amikor az ellentüntetők felkiáltottak két külföldi srác, szolidaritásuk jeléül megcsókolta egymást, ezzel kifejezve a támogatásukat a melegek jogai mellett.
Úgy tűnik, hogy valamiért Dél-Korea sokkal kevésbé tolerálja az LMBTQ közösséget, mint más ázsiai országok hiszen 2018-ban legálissá vált Tajvanon a melegházasság (elsőként Ázsiában), illetve elsőként választottak meg Japánban nyíltan meleg törvényhozót, még az ellenzék is támogatta azt a felmérést, miszerint megkérdezzék a lakosságot, hogy támogatnák-e az azonos neműek házasságát, aminek az lett az eredménye, hogy a 20-60 év közötti emberek 78%-a támogatná, illetve Japán 47 prefektúrája közül Ibaraki prefektúra állt ki elsőként a melegek jogait szorgalmazó törvények mellett.
Akkor miért ilyen elutasító Dél-Korea, amikor a környező országok elfogadóak? Dél-Koreában sok a protestáns egyház, amelyek közül nem mind van az LMBTQ közösség ellen, de a java igen. Lim Borah, a szöuli Sumdol Hyangrin gyülekezet lelkésze egyike azon kevés dél-koreai protestáns egyháznak, amely elfogadja az LMBTQ emberek jogait. Úgy véli, hogy a diszkriminációellenes törvény elleni hangos ellenállás a gyülekezetek összegyűjtésének módja, miközben az egyházba járók száma csökkenni kezdett. "Az egyház ezt használja a gyülekezet egyesítésére. A történelemben láthattuk, hogy ha erős ellenséget állítottak elő az emberek, akkor összegyűltek és egyesültek az emberek mögötte. Azt hiszem, ez az oka annak, hogy a homoszexualitás iránti gyűlölet ilyen magas. vallástól függetlenül úgy gondolom, hogy a diszkriminációellenes törvénynek az alapvető emberi jogok alaptörvényévé kell válnia. Remélem, hogy hamarosan valósággá válik" - nyilatkozta Borah, akit a nézetei miatt eretneknek neveztek.
Történetünk főhőse, Kim Wook Suk még ezek ellenére is reményteli, miközben barátjával él boldog párkapcsolatban, s közösen álmodnak egy szebb jövőről, amikor a koreai társadalom elfogadja őket. Azóta beszélőviszonyban van az édesanyjával, de a beszélgetéseik korlátozottak: "Még mindig nem fogadott el azért, amilyen vagyok. Még mindig úgy gondolja, hogy tévedek, mert egy másik férfit szeretek, de már nem vitatkozok ezen édesanyámmal."
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése